A legnagyobb magyar vidéki város, Észak-Magyarország gazdasági életének központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a miskolci járás székhelye.
A legnagyobb magyar vidéki város, Észak-Magyarország gazdasági életének központja,
Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a miskolci járás székhelye. A nyugat-kelet irányban
27,5 km hosszan elnyúló város a Bükk hegység keleti lábánál, a Szinva-patak medencévé
táguló völgyben, valamint ennek mellékvölgyében és a Szinva-pataknak a Sajó felé nyúló
törmeléklejtőjén fekszik. Változatos tájú természeti adottságai, országos jelentőségű
ipari üzemei, kereskedelmének, forgalmának nagyvárosias élénksége, kulturális intézményei,
szállodái, vendéglátó szervezete elsőrangú fontosságú idegenforgalmi gócponttá avatják.
Hozzátartozik Miskolc-Tapolca fürdő- és az üdülőhellyé nyilvánított Lillafüred is.
LÁTNIVALÓK:
Református
harangtorony: Felirata szerint 1557-ben épült, 1685-ben leégett, s ekkor újjáépítették.
Kő alapépítményen galériás, gerendavázas harangház és meredek sisak.
Szűz
Mária-szobor: Barokk, a pestisjárvány emlékére 1738-ban építették, magas, volutás
talapzatú oszlopon áll.
Minorita templom: Barokk, az olasz Giovanni
Battista Carlone alkotása, 1729-1734 között épült. Két toronnyal közrefogott oromzatában
Szűz Mária, a széleken két angyal, a fülkékben Szent Klára és Szent Erzsébet, felettük
Szent Ferenc és Szent Antal szobrai állnak. A hajót 6 oldalkápolna szegélyezi, bennük
egy-egy eredeti mellékoltár. A szentélyben álló főoltáron Balkay Pál Mária mennybemenetele
című képe (1819) látható. Az alakos szószéket Pilinger Ágost rendtag faragta (1758),
mellette Liszt Ferenc barátjának, gr. Fáy Istvánnak a sírja (1863). A faragott padok
Stöckerle József rendtag alkotásai.
Görögkeleti templom: Késő barokk,
copf és klasszicizáló elemekkel, épült 1785-1788 között. A homlokzati torony nyugati
és déli bejáratát Johannes Adami tervezte, kovácsoltvas ajtókkal. Hajója három boltszakaszos,
orgonakarzattal. Ikonosztázát 1791-1793 között Jankovics Miklós faragta.
Herman
Ottó Múzeum: Az 1835-1914 között élt építész természettudós, polihisztorról –
akinek hamvai a hámori temetőben nyugszanak – elnevezett múzeumot 1899-ben alapították.
Állandó kiállítása két évszázad magyar festészetét mutatja be.
Magyar Ortodox
Egyházi Múzeum: 1986-ban létesített szakgyűjtemény a magyarországi ortodox egyházak
legszebb műkincseit mutatja be.
Diósgyőri Vármúzeum: Az 1316-ban épült
ovális alakú Újvár az Ákos nembeli Ernye család birtokában volt. A XIV. századtól
a magyar királynék tulajdona, ahol Nagy Lajos szabályos alaprajzú, négytornyos palotát
építtetett. Itt írták alá 1381-ben az ún. torinói békét a velencei köztársasággal.
A XVI. században bővítették, alakították. 1953-1973 között sok helyiségét állították
helyre, ezekben a vár történetét bemutató állandó kiállítás látható.
Déryné-ház:
A várhoz tartozó egykori huszárvárban álló épületben Miskolc szülöttének, Déryné Széppataki
Róza (1793-1872) színésznőnek és az első magyar operaénekesnek emlékszobája látható.
Másik állandó bemutatója a miskolci fotográfia történetét dolgozza fel.
Miskolci
Nemzeti Színház: Az ország legrégibb kőszínháza 1819-1823 között épült, tervezője
valószínűleg Kun János helybeli építőmester volt. 1845-ben leégett, 1847-1857 között
Cassano János újjáépítette. 1925-ben belül átalakították. Déryné mellett Egressy Gábor,
Jókainé Laborfalvy Róza, Szerdahelyi Kálmán voltak akkori legismertebb színészei.
Herman
Ottó Emlékház: Az 18902-ben épült földszintes, favázas lak késő eklektikus stílusú,
a tudós egykori nyaralója. Állandó kiállítása Herman Ottó életét és munkásságát, illetve
a Bükk élővilágát mutatja be.
Anna- vagy Forrás-barlang: 1833-ban fedezték
fel, a Szinva-vízesés mésztufa-tömbjében kialakult, több kisebb-nagyobb üreg mesterséges
összekötetéséből áll. Csipkefinomságú édesvízi mészkőkiválásairól – pl. a szomorúfűz-képződményről
– ismert.
István-barlang: Az MTA üdülőjével szemben, az Eger
felé vezető műúton nyílik bejárata. 1927 óta ismert, 340 m hosszú. Legömbölyített
cseppkőképződményeit egy 28 m mély akna alján látható 15 m mély és pár méter széles
barlangi tó.
Miskolc-Tapolca: Akik a Tiszai pu. –ra érkeznek,
két módon szállhatnak át az autóbuszokra: az Ady utcai megállótól átmennek a Búza
térre, vagy a Széchenyi utca és Kazinczy utca sarokig utaznak villamossal, ahol szintén
át kell menniük a Szemere utcai 2-es autóbusz-megállóhoz átszállás végett.
Termálfürdő:
A telep középpontjában az 1939-1941-ben épült termálfürdő-pavilon áll. A nyitható
üvegkupolával fedett előcsarnokból nyílnak a termálfürdő medencéi, amelyek egyike
közvetlenül a források fölé épült. A termálfürdőből tovább a különleges barlangfürdőbe
jutunk, amelyet a hegy belsejében természetesen kialakult sziklabarlangban 1959-ben
létesítettek. Egyik különlegessége a barlangfürdőnek a vastag, erős sugárban ömlő,
ún. „dögönyöző” zuhany. A barlang levegője orvosi megállapítások szerint
kitűnő hatású hurutos légzőszervi bántalmak ellen. A tapolcai források vize egyébként
is gyógyító hatású, kitűnően bevált a vegetatív idegrendszer megbetegedései, a szívműködés
ideges zavarai, vérnyomás-emelkedés, ideges eredetű gyomorpanaszok és kimerültség
ellen. A közös medencéken kívül kádfürdők, orvosi felügyelet, szakorvosi rendelő is
rendelkezésre állnak a közönség számára. A barlang- és termálfürdőhöz csatlakozó,
belülről megközelíthető tavi fürdőt 1969-ben átépítették. Mindhárom fürdőrészlet közös,
30,4 °C termálforrásból nyeri a vizét. Távolabb, ősfáktól árnyalt csónakázótó vize
csillog. Kicsiny szigetek és félszigetek között siklanak a színes csónakok: az egyik,
hídon át megközelíthető szigeten működik a népszerű Sziget presszó.
KÖZLEKEDÉS:
Miskolc
fontos közlekedési csomópont. Áthalad rajta Budapest-Nyíregyháza, illetve Budapest-Sátoraljaújhely
vasúti fővonal, innen indul ki a Hidasnémetin át Kosice felé haladó vasút, továbbá
a mezőcsáti, a tiszapalkonyai, az edelén-tornanádaskai, a Kazincbarcika – Putnok
- Bánréve-Ózd vasútvonal. Távolsági autóbusz-forgalom a környező községekbe, városokba.