Miskolc

A legnagyobb magyar vidéki város, Észak-Magyarország gazdasági életének központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a miskolci járás székhelye.

A legnagyobb magyar vidéki város, Észak-Magyarország gazdasági életének központja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a miskolci járás székhelye. A nyugat-kelet irányban 27,5 km hosszan elnyúló város a Bükk hegység keleti lábánál, a Szinva-patak medencévé táguló völgyben, valamint ennek mellékvölgyében és a Szinva-pataknak a Sajó felé nyúló törmeléklejtőjén fekszik. Változatos tájú természeti adottságai, országos jelentőségű ipari üzemei, kereskedelmének, forgalmának nagyvárosias élénksége, kulturális intézményei, szállodái, vendéglátó szervezete elsőrangú fontosságú idegenforgalmi gócponttá avatják. Hozzátartozik Miskolc-Tapolca fürdő- és az üdülőhellyé nyilvánított Lillafüred is.

LÁTNIVALÓK:

Református harangtorony: Felirata szerint 1557-ben épült, 1685-ben leégett, s ekkor újjáépítették. Kő alapépítményen galériás, gerendavázas harangház és meredek sisak.

Szűz Mária-szobor: Barokk, a pestisjárvány emlékére 1738-ban építették, magas, volutás talapzatú oszlopon áll.

Minorita templom: Barokk, az olasz Giovanni Battista Carlone alkotása, 1729-1734 között épült. Két toronnyal közrefogott oromzatában Szűz Mária, a széleken két angyal, a fülkékben Szent Klára és Szent Erzsébet, felettük Szent Ferenc és Szent Antal szobrai állnak. A hajót 6 oldalkápolna szegélyezi, bennük egy-egy eredeti mellékoltár. A szentélyben álló főoltáron Balkay Pál Mária mennybemenetele című képe (1819) látható. Az alakos szószéket Pilinger Ágost rendtag faragta (1758), mellette Liszt Ferenc barátjának, gr. Fáy Istvánnak a sírja (1863). A faragott padok Stöckerle József rendtag alkotásai.

Görögkeleti templom: Késő barokk, copf és klasszicizáló elemekkel, épült 1785-1788 között. A homlokzati torony nyugati és déli bejáratát Johannes Adami tervezte, kovácsoltvas ajtókkal. Hajója három boltszakaszos, orgonakarzattal. Ikonosztázát 1791-1793 között Jankovics Miklós faragta.

Herman Ottó Múzeum: Az 1835-1914 között élt építész természettudós, polihisztorról – akinek hamvai a hámori temetőben nyugszanak – elnevezett múzeumot 1899-ben alapították. Állandó kiállítása két évszázad magyar festészetét mutatja be.

Magyar Ortodox Egyházi Múzeum: 1986-ban létesített szakgyűjtemény a magyarországi ortodox egyházak legszebb műkincseit mutatja be.

Diósgyőri Vármúzeum: Az 1316-ban épült ovális alakú Újvár az Ákos nembeli Ernye család birtokában volt. A XIV. századtól a magyar királynék tulajdona, ahol Nagy Lajos szabályos alaprajzú, négytornyos palotát építtetett. Itt írták alá 1381-ben az ún. torinói békét a velencei köztársasággal. A XVI. században bővítették, alakították. 1953-1973 között sok helyiségét állították helyre, ezekben a vár történetét bemutató állandó kiállítás látható.

Déryné-ház: A várhoz tartozó egykori huszárvárban álló épületben Miskolc szülöttének, Déryné Széppataki Róza (1793-1872) színésznőnek és az első magyar operaénekesnek emlékszobája látható. Másik állandó bemutatója a miskolci fotográfia történetét dolgozza fel.

Miskolci Nemzeti Színház: Az ország legrégibb kőszínháza 1819-1823 között épült, tervezője valószínűleg Kun János helybeli építőmester volt. 1845-ben leégett, 1847-1857 között Cassano János újjáépítette. 1925-ben belül átalakították. Déryné mellett Egressy Gábor, Jókainé Laborfalvy Róza, Szerdahelyi Kálmán voltak akkori legismertebb színészei.

Herman Ottó Emlékház: Az 18902-ben épült földszintes, favázas lak késő eklektikus stílusú, a tudós egykori nyaralója. Állandó kiállítása Herman Ottó életét és munkásságát, illetve a Bükk élővilágát mutatja be.

Anna- vagy Forrás-barlang: 1833-ban fedezték fel, a Szinva-vízesés mésztufa-tömbjében kialakult, több kisebb-nagyobb üreg mesterséges összekötetéséből áll. Csipkefinomságú édesvízi mészkőkiválásairól – pl. a szomorúfűz-képződményről – ismert.

István-barlang: Az MTA üdülőjével szemben, az Eger felé vezető műúton nyílik bejárata. 1927 óta ismert, 340 m hosszú. Legömbölyített cseppkőképződményeit egy 28 m mély akna alján látható 15 m mély és pár méter széles barlangi tó.

Miskolc-Tapolca: Akik a Tiszai pu. –ra érkeznek, két módon szállhatnak át az autóbuszokra: az Ady utcai megállótól átmennek a Búza térre, vagy a Széchenyi utca és Kazinczy utca sarokig utaznak villamossal, ahol szintén át kell menniük a Szemere utcai 2-es autóbusz-megállóhoz átszállás végett.

Termálfürdő: A telep középpontjában az 1939-1941-ben épült termálfürdő-pavilon áll. A nyitható üvegkupolával fedett előcsarnokból nyílnak a termálfürdő medencéi, amelyek egyike közvetlenül a források fölé épült. A termálfürdőből tovább a különleges barlangfürdőbe jutunk, amelyet a hegy belsejében természetesen kialakult sziklabarlangban 1959-ben létesítettek. Egyik különlegessége a barlangfürdőnek a vastag, erős sugárban ömlő, ún. „dögönyöző” zuhany. A barlang levegője orvosi megállapítások szerint kitűnő hatású hurutos légzőszervi bántalmak ellen. A tapolcai források vize egyébként is gyógyító hatású, kitűnően bevált a vegetatív idegrendszer megbetegedései, a szívműködés ideges zavarai, vérnyomás-emelkedés, ideges eredetű gyomorpanaszok és kimerültség ellen. A közös medencéken kívül kádfürdők, orvosi felügyelet, szakorvosi rendelő is rendelkezésre állnak a közönség számára. A barlang- és termálfürdőhöz csatlakozó, belülről megközelíthető tavi fürdőt 1969-ben átépítették. Mindhárom fürdőrészlet közös, 30,4 °C termálforrásból nyeri a vizét. Távolabb, ősfáktól árnyalt csónakázótó vize csillog. Kicsiny szigetek és félszigetek között siklanak a színes csónakok: az egyik, hídon át megközelíthető szigeten működik a népszerű Sziget presszó.

KÖZLEKEDÉS:

Miskolc fontos közlekedési csomópont. Áthalad rajta Budapest-Nyíregyháza, illetve Budapest-Sátoraljaújhely vasúti fővonal, innen indul ki a Hidasnémetin át Kosice felé haladó vasút, továbbá a mezőcsáti, a tiszapalkonyai, az edelén-tornanádaskai, a Kazincbarcika – Putnok - Bánréve-Ózd vasútvonal. Távolsági autóbusz-forgalom a környező községekbe, városokba.