Kisvárda

Északkelet magyarországi település, a felső Tisza vidék, a Rétköz ipari, kulturális központja.

Északkelet magyarországi település, a felső Tisza vidék, a Rétköz ipari, kulturális központja. Neve korai földvárára utal, a XIII. századtól a Váradi család birtoka, uradalmának központja. Csütörtöki vásártartási jogát királyainak sora ismerte el, mezővárosi kiváltságlevelét 1468-ban Várdai István kalocsai érsek állítatta ki. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után gyorsan fejlődő kereskedelmi centrummá vált, s ezt a szerepkörét erősítette meg az 1970-ben történt várossá nyilvánítása is.

LÁTNIVALÓK:

Vár: A Várdaiak 1400-ban kapott engedélye után építése 1465-ben kezdődött, s 1475-ig készült el a déli szárny sarkain négyzetes, négyemeletes torony fogta közre a kétemeletes palotaszárnyat. A védelmi jelleget hangsúlyozzák a kulcslyuk alakú lőrések. 1521 után fából fejezték be az építkezést. 1558-ban János Zsigmond erdélyi fejedelem hadvezére, Báthori István ostromolta meg a Habsburg pártiak kezén lévő erődítményt s ezután 1565-1570 között került sor a lakóépületek bővítésére, míg 1580-1585 között földből, fából készült hat bástyával erősítették meg. A palotaszárnyra újabb emeletet húztak, a keleti és északi oldalon kétemeletes szárnyat építettek, az előbbiben volt a várkápolna is. Az 1630-as években került sor a déli szárny negyedik emeletének felhúzására, belső átalakításokra, egységes tetőszerkezet kialakítására. 1703-ban önként adták át Rákóczi Ferenc kurucainak. 1711 után itt őrzik a megye levéltárát, közgyűlések színhelye és a vármegye börtöne. Új tulajdonosai a Zichyek és Esterházyak kőbányának használták, anyagából uradalmi épületek, a római katolikus templom, városi házak épültek. Végleges pusztulását 1828-ban a közbirtokosság akadályozta meg.

Római katolikus templom: Gótikus, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel, késő barokk, 1788-1805 között épült hajóval és nyugati toronnyal. A mérműves szentélyablakok mellett az eredetileg bordás boltozatú szentély alakos gyámkövei láthatók. A templomhajó bal oldali, kora barokk, Szent Kereszt tiszteletére szentelt mellékoltárát állítólag 1720-ban a várkápolnából szállították ide.

Rétközi múzeum: Az 1983-ban helyreállított volt zsinagóga épületében, a boltozott főhajó arabeszkes festése utal egykori rendeltetésére. A bejárati előcsarnokban márványtáblákon olvasható nevek sokasága emlékeztet a második világháború alatt elpusztult kisvárdai és környékbeli zsidó családokra. A múzeum állandó kiállításán látható az ajaki cifrázott pitvar és egy kovácsműhely.

KÖZLEKEDÉS:

A 4. sz. főút a város mellett halad el, vasútvonala a Budapest-Debrecen-Nyíregyháza-Kisvárda-Záhony, valamint a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Kisvárda-Záhony.