Az idegenforgalmi szempontból egyik igen vonzó, sűrűn látogatott pontja a magyar-román határ közvetlen közelében, a Fehér Körös-partján fekvő város.
Az idegenforgalmi szempontból egyik igen vonzó, sűrűn látogatott pontja a magyar-román
határ közvetlen közelében, a Fehér Körös-partján fekvő város. Ma főként mint fürdőváros
jelentős. Nevezetes várának közelében kialakított kellemes gyógyfürdője, strandja,
kulturális létesítményei, kultúrtörténeti emlékei sok látogatót vonz. A belvárostól
északra elhelyezkedő pályaudvarról a Béke sugárút vezet a város központjába.
Az újjáépített Gyulai Várfürdő a Dél-Alföld legújabb, legmodernebb, európai színvonalú
strand- és gyógyfürdője, a magyarországi gyógy - idegenforgalom méltán híres, kiemelkedő
fontosságú helye. A korszerűen berendezett, hangulatos fürdőtelep a nyári idényben
több százezer vendéget vonz Gyulára.
Két alkalikus hévizű kút táplálja a fürdőt. A 2005 méter mélyről feltörő 72 °C-os,
értékes vegyi anyagokat tartalmazó termálvizet mozgásszervi reumás betegek kezelésére
használják.
LÁTNIVALÓK:
Erkel Ferenc Művelődési Központ: 1957-ben nyílt meg, egyebek közt ötszáz személyes
színházteremmel.
Kohán Múzeum (Béke sugárút 35.) Kohán György szülőfaluja, Gyulavári, ma Gyula része.
A festő életének egy részét Gyulán töltötte. A városnak adományozott hagyatékát, festményeit,
grafikáit őrzi és mutatja be 1979-ben létesített emlékmúzeuma.
Szent József-templom:Nuszbeck József gyulai mester építette 1863-1866 között,
klasszicista stílusban, romantikus elemekkel. A két oldalán lévő fülkében Nepomuki
Szent János és Szűz Mária szobra áll.
Százéves Cukrázda: aCzigler Antal építette XVIII. Századi copf stílusú lakóház
berendezése több is száz évesnél: a XIX. Sz. elején készült.
Erkel Ferenc Emlékház: Itt az 1957-ben klasszicista stílusban épült egykori
kántornatítói lakásban született Erkel Ferenc. Életét, munkásságát, korának zenei
világát mutatja be az 1986-ban fölújított kiállítás. A látnivalókat kiegészítik a
zeneszerző hangszalagról hallható művei.
Kastély:Az 1745-ben épült, 1795-ben leégett régi kastély helyén Wenckheim Józsefné
1798-1800 között építtette. Ma csecsemőotthon.
Vár: Az 1400-as évek első évtizedeiben épült, amely központja lesz egy megyényi
kiterjedésű nagybirtoknak, és ettől kezdve a vár sorsa meghatározza a megye történetét
is. 1476-tól a középkori Magyarország legnagyobb uralkodója, Mátyás király és fia,
Corvin János birtokolja. A török megjelenése után a vár jelentősége megnőtt, különösen
akkor, amikor a szomszédos várakat a török 1552-ben elfoglalta, Gyula végvár lett.
Ekkor a várat jelentősen átalakítják, megerősítik, hármas védelmi rendszer létesül:
a mai is látható földesúri téglavár az ún. - belső vár, derékvár, huszárvár. A belső
vár ma is álló hatalmas tömbje Gyula legismertebb épülete, szinte a város szimbóluma.
A derékvárból csak falmaradványok és a Corvin János építette sarokbástya maradt meg,
a huszárvárból pedig a bejárati kaputorony, a huszárkapu a várral szemben, a kastély
északi szárnyához ragasztva.
KÖZLEKEDÉS:
Közúton Békéscsabáról a 44. Sz főúton közelíthető meg, és innen indul ki a Sarkad,
Berettyóújfalu felé vezető út. Autóbuszközlekedés a környező községekkel, városokkal,
nemzetközi járat Nagyváradról, Aradról, Temesvárról, Szabadkáról, nyáron Kassáról
is. Helyi autóbuszjárat is van.