Debrecen Magyarország nagyságának második városa, a Tiszántúl hagyományos gazdasági és kulturális központja.
Debrecen Magyarország nagyságának második városa, a Tiszántúl hagyományos gazdasági
és kulturális központja. Gyógyforrásai a Nagyerdőn kialakított korszerű üdülő és fürdőhely,
kulturális, vendéglátó és turistaintézményei alapján a város területének egy részét
üdülőhellyé nyilvánították. Debrecen jellegzetes alföldi tájon fekszik, környéke turisztikai
szempontból viszonylag mégis jelentős. A város keleti határában kezdődő és mintegy
15 km hosszúságban 4-5 km –szélességben északkelet felé húzódó Nagyerdő és Guthi-erdő
területén van néhány jelzett turistaút. Kellemes sétákat tehetünk a monostori csőszházhoz,
Nagycserealjára, a Belső-erdő, a Zeleméri-templomrom , a Bodai-szőlők és a Guthi-erdő
felé.
LÁTNIVALÓK:
Fazekas Mihály lakhelye: Falán emléktábla
hirdeti, Itt állott az a ház melyben Fazekas Mihály a Ludas Matyi szerzője élt, munkált
és meghalt. A domborműves emléktábla Fazekast és Csokonait ábrázolja borozgatás közben,
ezenkívül a Ludas Matyi egy-egy jelenetét örökíti meg.
Petőfi Sándor lakhelye:
A több átalakítást megélt házban lakott Petőfi gyermeküket váró feleségével 1848-1849-telén.
Itt született Zoltán fiúk 1848 dec. 15-én.
Petőfi Sándor szobra: Az
1848-49-es szabadságharc száz éves évfordulójára Medgyessy Ferenc város szülötte.
Szent Anna templom: barokk stílusban épült 1721-46 között. Az 1811
évi tűzvészben megrongálódott, 1834-ben Povolny Ferenc újította fel és építette tornyát.
Bejárata mellett jobbra Szent Imre, balra Szent István szobra látható. A főoltárkép
a templom védőszentjét Szent Annát ábrázolja.
Podmanidszky ház: Klasszicista
stílusban épült az 1820-as években. Emeleti dísztermében ülésezett 1849-ben az országgyűlés
főrendháza báró Perényi Zsigmond elnökletével.
Szilágyi ház: 1848 januárjában
Kossuth a ház erkélyéről lelkesítő beszédet intézett Debrecen népéhez. Az erkély már
nincs meg, csak az emléktábla hirdeti az eseményt.
Kossuth szobor: Margó
Ede és Pongrácz Szigfrid alkotását 1914-ben leplezték le.
Emlékkert:
A parkot 1895-óta díszíti a Gályarabok emlékoszlopa, amely a nápolyi gályán szenvedő
protestáns lelkészek emlékére készült. A kert másik emléke az 1906-ban a bécsi békekötés
300. Évfordulóján leleplezett Bocskai szobor.
Csokonai szobor: 1866
decemberétől 1867 augusztusáig Izsó Miklós Debrecenben mintázta hazánk egyik legszebb
köztéri szobrát. A szobor hiteles Csokonai alakká vált.
Déri Múzeum:
Az egykori Pap tava helyén létesített botanikus kert kitelepítése után neoempire stílusban
épült. A múzeumot Déli Frigyes bácskai születésű, bécsi selyemgyáros gazdag gyűjteménye
alapozta meg. Az alapító emlékét a díszteremben Haranghy Jenő frízszerű falfestménye
örökíti meg. Az épület előtti négy világhírű Medgyessy-szoborkompozíció 1937-ben elnyerte
a párizsi világkiállítás nagydíját.
Csokonai Vitéz Mihály síremléke:
Az 1805-ben elhunyt költő sírja fölé 1835-ben közadakozásból Berekszászi Pál kollégiumi
rajztanár tervei szerint emelték a klasszicista síremléket.
Debreceni Irodalmi
Múzeum: A múzeum a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatát, a város jeles íróinak
és költőinek munkásságát mutatja be. A közel ötvenezer tárgy, irat és műalkotás Csokonai
Vitéz Mihály korától napjainkig a magyar irodalomtörténet kimeríthetetlen tárháza.
Nagyerdő:Hazánk
legelső védett természeti területe az 1082 hektáron elterülő debreceni Nagyerdő, amelyet
a természetvédelmi törzskönyvbe 1937.10.17-én elsőként iktattak be, és Európai viszonylatban
is ritkaság, hogy erdő legyen szerves része egy városnak. Nevét valószínűleg nem az
erdő méretéről, hanem fái termetéről kapta. A nagyerdő növényvilága 700-800 növényfajtából
áll.
KÖZLEKEDÉS:
Debrecen fontos közlekedési központ. Vasúton,
közúton egyaránt könnyen megközelíthető.