Virágos városok és falvak versenye

Tizenötödik évébe lépett A Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny, amely - európai kezdeményezéssel életre hívott mozgalomhoz csatlakozva - az esztétikusabb településképet hivatott elősegíteni. A volt szocialista országok közül Magyarország elsőként kapcsolódott be a programba, s az évek során több magyar település is fődíjas lett. Az idén városaink közül Gyula, a falvak kategóriájában pedig Tápiógyörgye mérkőzik a nemzetközi mezőnyben.

[MTI] Évtizedekig csak az osztrák falvak utcáin leomló virágerdőt csodáltuk, elméláztunk a magyar falvak egyszerű muskátliján, örültünk minden tő városi petúniának, várva vártuk, hogy milyen színorgiában pompáznak majd a tavasszal kiültetett virágok a Clark Ádám tér hajdan vörös csillagot formázó közepén.

Ma már azonban kiszélesedett a virágokkal díszítő foglalatosság terepe, 15. évébe lépett a Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny, és ha mindez nem is látszik olykor a pesti Kossuth Lajos utcán vagy a Keleti pályaudvar környékén, a vidéki falvak és városok képén annál inkább.

Az Entente Florale Europe (Európai Virágos Városok és Falvak Versenye) egyedülálló program, hiszen majd 50 millió embert mozgósít minden évben a harmonikus környezet megteremtésére, szépítésére. 1990-től a verseny megnyílt a kelet-európai térség tagállamai számára is, amelynek kezdettől fogva a Magyar Turizmus Zrt., illetve annak jogelődjei voltak a leglelkesebb támogatói.

A versenyben résztvevő államok száma évről-évre bővül és napjainkra egy 12 nemzetet tömörítő mozgalommá nőtte ki magát. A versenyben Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Szlovénia és Magyarország vesz részt, minden évben egy-egy várossal és községgel. Azok a települések kerülnek be a nemzetközi döntőbe, amelyek a hazai versenyben a legigyekvőbbnek, legesztétikusabbnak bizonyultak.

A vetélkedésben - bár a mozgalom neve Virágos Magyarországért -, nemcsak arról van szó, hány palántát ültettek ki - figyelmeztet Pollák Erika, a környezetszépítő verseny fő szervezője és kezdetektől fogva szíve-lelke. - A neves szaktekintélyekből álló zsűri szemügyre veszi a település tisztaságát, parlagfű- és gyommentességét, az épített környezet minőségét, terek, utcák, parkok, műemlékek, utcabútorok, temetők állapotát, graffitimentességét is. Értékelik a lakosság és az önkormányzat ebbéli erőfeszítéseit, megfigyelik, milyenek a házak előkertjei, a magántulajdonban lévő épületek homlokzatai, a játszóterek kulturáltsága.

Bár az egész mozgalom a Magyar Turizmus Zrt. égisze alatt zajlik, nem elsősorban a külföldi turisták megnyerése a cél: legalább olyan fontos, hogy a helyi lakos vagy a belföldi túrázó jól érezze magát.
Nyilvánvaló, hogy mondjuk egy patyolattiszta, évtizedek óta virágba boruló vorarlbergi település másképp mutat - ma még - mint egy átlagos szabolcsi falu. De azt is figyelembe veszik, hogy egy adott település, a saját szintjéhez képest, mennyit fejlődött.

Az idén Tápiógyörgye indul majd a nemzetközi mezőnyben a falvak kategóriájában - kétségkívül megérdemelten. A közelmúltban tartott sajtótájékoztatón a falu aktív, fiatal, ambícíózus polgármestere, Varró István nagy tapsot kapott, mert profi módon mutatta be az elmúlt években tett imponáló fejlesztéseiket, a műemlékek rendbehozatalát, a játszótér kialakítását, amelyekhez 600 millió forintot kaptak, sikeres pályázataik révén.

A városok közül Gyula mutatkozik majd be a nemzetközi zsűri előtt és mindezt évtizedes munka előzte meg: éppen tíz éve vesznek részt a Virágos Magyarországért versenyben.
A patinás történelmi fürdőváros messze földön híres volt - és ma is az - szép parkjairól, virágairól. Mégis minőségi változást hozott a város arculatában, amikor a történelmi belváros rehabilitációja 1,7 milliárd forintos költséggel megvalósult.

A településen városrészenként és több kategóriákban - előkert, balkon, ablak, ház előtti virágos közterület, intézmény, vendéglátóhely - is rendeznek "házi" vetélkedőket.
A város nemcsak pénzt áldoz a virágokra, de sok társadalmi munkát és figyelmet is. Az egynyári kiültetési terv tervezési munkáiban virágnemesítő vesz részt náluk. A dr. Kováts Zoltán által nemesített szárazságtűrő egynyári virágok ültetése a régióban ugyanis különösen indokolt.

A nemzetközi zsűri - amint arról Pollák Erika tájékoztatott - július 24-én érkezik majd Gyulára és 26-án indul tovább Tápiógyörgyére. Munkájukat a verseny magyar szervezői - köztük Kunczéné Fellegi Katalin fővédnök - segítik majd.

A magyarok az elmúlt években számos érmet nyertek: 1997-ben Siófok kapott aranyat, Kaposvár 2004-ben, Nagyatád 2006-ban, Eger 2007-ben került a legjobbak közé. A falvak között Géderlak (2002) büszkélkedhet arannyal.