Toronymagassági verseny az Öbölben

A szénhidrogének árának emelkedéséből származó jövedelemtöbblettel a kincstáraikban és a rekordok bűvöletében a Perzsa-öböl menti olajmonarchiák dollármilliárdos beruházásokkal versenyeznek abban, hogy ki építi fel a világ legmagasabb toronyépületét. A legújabb jelentkező Szaúd-Arábia, amelynek földje rejti a világ kőolajtartalékainak negyedrészét: kiszivárgott hírek szerint egy mérföld - 1609 méter magas - toronyház tervén dolgozik.

[MTI] A minden riválisa fölé magasodó felhőkarcoló Dzsiddában, az ország gazdasági fővárosában, a Vörös-tenger partján emelkedne majd a Middle East Economic Digest (MEED) című folyóirat értesülése szerint. A beruházásra az Al-Valid Ibn Talal szaúdi milliárdos - a világ egyik leggazdagabb embere - által ellenőrzött Kingdom Holding hamarosan pályázatot ír ki. A tervet övező titkolózás ellenére a MEED tudni véli, hogy az Omrania nevű szaúdi cégre vár majd a tervezés és a Bechtel amerikai építőipari óriás végezné a kivitelezést. A már most Mile-High Towernek (Mérföld-magas Torony) nevezett épület költsége elérheti a 10 milliárd dollárt (1706 milliárd forint).

Kuvait nemrég állt elő egy 1001 méter magas toronyépület tervével, a szám természetesen az Ezeregyéjszaka meséire, az arab irodalom klasszikusára utal. A csúcs közelében egy mecset, egy templom és egy zsinagóga számára építenek ki különleges architektúrát, a három nagy monoteista egyház hasonló alapját jelképezve. Ez a torony lesz a 77 milliárd amerikai dollárért felépülő Selyemváros fő látványossága, amelyet a Selyemút hagyománya ihlet: Kuvait itt szeretne kialakítani egy Európa és Ázsia közötti szabadkereskedelmi övezetet. A tervek szerint 2030-ban a városnak, amely az iraki határ közelében épül, 750 ezer lakosa lesz.

Kuvait és Szaúd-Arábia még papíron lévő terveivel egy Dubajban már épülő torony versenyez, amely tavaly júliusban már meghaladta a Tajpej 101 - az addig a világon legmagasabb konstrukció - 512 méterét és jelenleg már 600 méternél tart. A végső magassága viszont szigorúan őrzött titok, a vállalkozó Emaar Properties cég csak annyit jelzett, hogy 700 méternél magasabb lesz több mint 160 emeletével. A Burdzs Dubajnak, a Dubaji Toronynak azonban máris hazai versenytársa jelentkezett, egy másik helyi cég, a Nakhil azt ígéri, hogy az általa kivitelezendő Al-Burdzs (A Torony) még magasabb lesz. A Nakhil különben az öbölmenti ország három - a magasból nézve pálmafát formázó - mesterséges szigetének felépítésével és a 300 szigetből álló World üzleti-turisztikai komplexum megvalósításával már bizonyította, hogy szavát komolyan kell venni.

A toronyépítési verseny azonban sokak számára kérdéseket is felvet, különösen azért, mert ezek az épületek igen sok energiát fogyasztanak egy olyan időszakban, amelyben a környezetvédelem egyre fontosabbá válik. A Dubajban dolgozó Allan Chamberlin ausztráliai építész például annak a véleményének adott hangot, hogy bár ezek az új létesítmények kitolják az építészet és a mérnöki tudomány határait, kevésbé magas épületek is jövedelmezőek, élhetőek és csodálatosan szépek lehetnek.

Legutóbb éppen Dubajban új törvényt hoztak, amely szigorúbb környezetvédelmi normákat érvényesít az új épületeknél, nevezetesen az energia terén.