Négynapos árverést tart a Nagyházi Galéria

Négynapos árverést tart december 6-án, 7-én és 8-án, majd 10-én a Nagyházi Galéria. Előbb régi mesterektől és 19-20. századi művészektől festményeket, majd bútort és műtárgyakat, végül üvegeket, porcelánokat, ezüstöket és ékszert aukcionálnak összesen 1100 tételben.

A monstre kínálatból néhány új tudományos attribútumot érdemes kiemelni a 16-18. századi mesterek munkáinak köréből - mondta az MTI-nek Mayer Vera, a galéria szakértője. De nem hagyhatók ki más műfajok parádés darabjai sem, mint egy velencei fajanszgyűjtemény, két Marie Antoinette-pohár vagy egy ezüst vajdalánc. Azt is fontosnak tartotta a szakember, hogy a 10-20 milliós tételek mellett jóval olcsóbb tételek is szerepelnek a kínálatban.

Az aukció legnagyobb meglepetése egy Tintoretto-festmény, amelynek eredetét Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum műtörténésze határozta meg, aki néhány éve a Nagyházi Galéria aukciós anyagában felfedezett egy Tizianót. A 4,2 millió forintról induló Bűnbánó Magdolna a szakértő állítása szerint Jacopo Tintoretto fiának, Domenico Tintorettónak egy eddig ismeretlen alkotása. Jacopo Tintoretto, a velencei Cinquecento legnagyobb egyéniségeinek egyike, fia, aki nála tanult, már 17 évesen a velencei festők céhének tagja volt, művei a világ nagy múzeumainak féltett kincsei. Hazai közgyűjtemény nem őriz festményt Domenico Tintorettótól, így különösen becses a 16. század végén készült alkotás.

Művészettörténeti jelentőségű felfedezés a 6,5 milliós Keresztvitel is, egy 1475 és 1495 közötti szárnyasoltár egyik táblája. Az oltár öt tábláját még 1912-ben Nemes Marcell, a neves mecénás és gyűjtő a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. A táblák ismeretlen mesterét az oltárképek őrzési helyéről Budapest mesternek nevezték el. A névtelen mester a korai németalföldi művészet hatását tükröző hispano-flamand festészet egyik kiválósága. Az eredetileg nyolc képből álló oltár további két szárnya, mint az aukciós tábla is, egy korábbi londoni árverésen tűnt fel. A képek előkerülésével lehetőség nyílhat a múzeumi darabokkal való egyesítésükre.

Az is ritkaság, ha egy festmény sorsát pontosan nyomon lehet követni. Ilyen Vincenzo Camuccini 1825-ös óriásvászna, melyen a római történelem egyik eseményét ábrázolja. A most 3,2 millióért kínált festményt közvetlenül a művésztől vette meg gróf Apponyi Antal diplomata. A kép a család birtokában maradt egészen 1926-ig, amikor Apponyi Sándor halála után felesége a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta azt. Az intézmény azonban nem tartotta meg, hanem 1934-ben aukcióra bocsátotta.

A régi mesterek munkái között ezeknél sokkal borsosabb kikiáltású darabok is vannak: a 16. századi holland Louis de Caullery Kálváriájáért 13 millió, a 17. századi itáliai Giovanni Francesco Barbieri antik jelenetéért 7,5 millió, a nápolyi Giuseppe Recco konyhai csendéletéért 8,5 millió forinttól indul a licit. A magyar festészet köréből id. Markó Károly, Telepy Károly, Kiss Bálint, Brocky Károly művei is sok millióért vihetők el.

A 19-20. századi festménykollekcióban vannak a legmagasabbra árazott tételek: 34 millióról indul egy késői Szinyei Merse Pál-vászon, a Sárguló lombok; 25 millió a kikiáltási ára egy egészalakos női portrénak Rippl-Rónai Józseftől és a 12 millió a kikiáltási ára Dunai bárkák című műnek Scheiber Hugótól. Moholy-Nagy László kétalakos pasztell kompozíciója az 1920-as évekből 9,5 millió forintról indul. Gulácsy Lajos egy női arcképpel (6,5 millió forint) és az Éj leányai (6 millió forint) című szimbolista vászonnal van jelen. A reprezentatív festőnévsor Koszta Józseffel, Márffy Ödönnel, Kádár Bélával, Mednyánszky Lászlóval folytatódik. Salvador Dalí bronzszobra, a Földanya 1,4 millió forintos kikiáltási árat kapott, de egy Dalí tervezte porcelán tányér már 38 ezer forintért elvihető.

A harmadik nap bútorai között 1 millió fölé vannak árazva a 18. századi emeletes szekrények, szekreterek, ennél olcsóbbak a festett, faragott német és felvidéki kelengyeládák. Lehet venni egy párizsi hárfát és egy bécsi zongorát is. A műtárgykollekcióban az 1570-es évekből való velencei fajansz edények is szerepelnek, az ilyen darabok nemcsak a magyar, de a nemzetközi műkereskedelemben is unikumnak számítanak.

A negyedik nap választékának különlegessége két 1799-ből való, Marie Antoinette mellképével díszített üvegpohár, Johann Joseph Mildner híres cseh mestertől 4 millió forintos kezdő áron. Az 1,8 milliós antikezüst vajdalánc egy 19. század eleji keszthelyi ötvös remeke. Csaknem öt kilót nyom az 3,2 milliós londoni ezüst gyertyatartó, míg egy szentpétervári dísztojás már 48 ezer forintért elvihető.

A galéria december 11-én jótékonysági árverést tart az Összefogás az Államadósság Ellen Alap javára.

[mti]