Megújul a munkácsi vár

Egy éven belül elkezdődik a munkácsi vár, Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléképítményének a felújítása, miután egy munkácsi cég októberben fél évszázadra bérbe vette az épületegyüttes középső udvarát.

[MTI] A magyar történelemben évszázadokon át fontos szerepet játszó munkácsi vár a síkságból kiemelkedő, 68 méter magas, vulkanikus eredetű várhegyen áll. A különböző magasságú teraszokra épült, 14 ezer négyzetméter alapterületű, háromszintes vár legmagasabb része a fellegvár, ez az erődítmény legrégebbi része. Hat méterrel lejjebb terül el a középső vár, míg az alsó várszint a tíz méterrel alacsonyabb teraszon helyezkedik el. Az épségben fennmaradt várat egyes helyeken közel négy méter vastagságú falak védik, ezeket nyolc szögletes és három körbástya erősíti.

A kővár keletkezéséről nincsenek pontos adatok, de régészeti kutatások szerint már a bronz- és a vaskorszakban földvár állt a helyén. Szent István megerősítette, majd Szent László kőfalat épített köréje.
Krónikájában, a Magyarok cselekedeteiben Anonymus megemlíti, hogy a Vereckei-hágón átkelve a hét vezér és csapataik a várhegy környékén pihentek meg, s mivel a vidéket nagy fáradság, azaz kemény munka árán érték el, a települést Munkácsnak nevezték el. A helyi ruszin-ukrán lakosság a város nevét a szláv eredetű "muka", magyarul "szenvedés" szóból eredeztetik, utalva a vár építésével kapcsolatos megpróbáltatásokra, nehézségekre.

A vár olyan jól védhetőnek bizonyult, hogy a vidéket pusztító tatár hordák sem tudták elfoglalni. Visszavonulásuk után IV. Béla elrendelte a várak megerősítését, így a munkácsi vár a XIII. század folyamán Magyarország egyik legnagyobb és legjobban védett vára lett. Károly Róbert olasz hadmérnökök segítségével fokozta a vár védelmi képességét.

A munkácsi vár történetében kiemelkedő szerepet játszott Korjatovics Tódor podóliai herceg, akinek egyik nővére Zsigmond király édesanyja volt. A vár 1396-ban került Korjatovics birtokába. A herceg a várban rendezkedett be, az erőd lábánál vizes árkot ásatott, belső partján pedig tölgyfapalánkot építtetett. A helyi szláv lakosság a munkácsi várat máig "palanoknak" nevezi. Korjatovics emlékét a vár felső udvarában felállított egész alakos szobra őrzi.

A XV. sz. közepétől Hunyadi János, halála után pedig özvegye, Szilágyi Erzsébet birtokolta a várat. 1529-től Báthory István lett a várúr, ő építtette a felső vár körbástyáját és 14 méter magas figyelőtornyát. 1625-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem vásárolta meg az erődítményt, de a halála után az özvegye átadta azt I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek.

A vár történetének legnevezetesebb korszaka arra az időszakra esik, amikor a Rákóczi család birtokába tartozott. Miután I. Rákóczi György meghalt, özvegye, Lorántffy Zsuzsanna francia hadmérnökök segítségével folytatta a vár bővítését, megerősítését.

Az I. Rákóczi Ferenc halála után két gyermekével, Ferenccel és Juliannával özvegyen maradt Zrínyi Ilona 1862-ben a munkácsi várban házasodott össze Thököly Imrével. Férjének fogságba kerülését követően Zrínyi Ilona a gyermekeivel együtt a várban maradt, és 1686-ban hét hónapon át védte az osztrák hadsereg ostromával szemben az erődítményt, visszavonulásra kényszerítve a támadókat. Később az osztrák haderő ismét megpróbálkozott a vár elfoglalásával, de a védői a bátor asszony vezetésével több mint egy éven át állták az ostromot. A munkácsi volt Magyarország egyetlen vára, amelyet az osztrákoknak nem sikerült bevenniük. Végül Zrínyi Ilona mégis kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni az ostromlókkal a vár feladásáról, majd 1688. január 15-én aláírta az erről szóló megállapodást. A felső várudvar egyik bástyáján Zrínyi Ilonát a kis II. Rákóczi Ferenccel együtt ábrázoló szobor emlékeztet az akkori időkre.

A munkácsi vár fontos szerepet játszott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában. A fejedelem három hónapos ostrom után 1704 februárjában vette be a várat, majd onnan irányította a szabadságharcot. A vár mellett 1706-ban pénzverdét alapított, amely 1713-ig állt fenn.

A várat 1782-ben börtönné alakították, ez 1896-ig működött. Itt raboskodott mások mellett a nyelvújító Kazinczy Ferenc és az orosz forradalmár Mihail Bakunyin. 1805-ben és 1806-ban három hónapon át őrizték a várban a Napóleon elől menekített Szent Koronát, erre ma emléktábla utal.

1834-ben a várban egy hétig tartó tűzvész pusztított, megsemmisítve valamennyi faépítményt. A tűz utáni újjáépítéskor az épületek tetejét zsindely helyett cseréppel fedték be, a vár ebben az állapotában maradt fenn napjainkig.
1847 nyarán Petőfi Sándor is megfordult az erődben, erről a Munkácsi várban című versében emlékezett meg. Látogatásának a várban mellszobor állít emléket.

A honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából a vár északi kiszögellésén 24 méter magas emlékoszlopot állítottak, tetején hatalmas turulmadárral, amit a csehszlovák hatóságok 1920-ban lebontattak. Az emlékművet 2008 márciusában állították vissza.

1945 után a várban szovjet katonák állomásoztak, majd mezőgazdasági szakiskolát nyitottak benne. A nem megfelelő használat jelentős károkat okozott az épületegyüttesben, amelynek a restaurálása az ezredforduló tájékán kezdődött el. A magyar állam támogatásával a várban Zrínyi Ilonának és Petőfi Sándornak szentelt emléktermeket alakítottak ki. Féléves munkával a vár legendákkal és titkokkal övezett, 75 méter mély kútját is megtisztították.
A várnak, amelyet sokan keresnek fel Magyarországról is, 2007-ben több mint 100 ezer látogatója volt. A történelmi építmény idegenforgalmi vonzerejét hivatott növelni a középső vár bérbe adása. A bérlő cég vállalta, hogy a rekonstrukció mellett 32 szobás szállodát, borpincét, kiállítótermeket létesít a várban, az épületegyüttes jellegének megőrzésével.