Harminc éves a Tisza-tó - konferencia

Az elmúlt 3 évtizedben a Tisza-tó a Tisza-völgyi vízgazdálkodás legfontosabb elemévé, egyben Alföld központi turisztikai célpontjává vált - jelentette ki Oláh Lajos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára szerdán Tiszafüreden.

[MTI] Ugyanakkor a jövő, az elért eredmények megtartásának záloga, illetve a fejlesztések kulcsa a kiváló vízminőség megóvása - mondta Oláh Lajos, a tó - eredeti nevén a Kiskörei víztározó - létesítésének 30. éves évfordulója alkalmából tartott konferencián.

Ezért a Nemzeti Fejlesztési Terven belül biztosíthatóak a források a vízminőség védelme mellett a töltési közlekedés szabályozására, a strandok, a kikötők, az információs tábla és irányfény hálózat, valamint a kerékpárutak fejlesztésére - tette hozzá a politikus.

Az elmúlt évben a Tisza-tó volt Magyarország legdinamikusabban fejlődő turisztikai régiója - mutatott rá Mányai Roland, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai főosztályának vezetője a tanácskozáson.

Példaként említette, hogy 2007-ben 7,9 százalékkal nőtt a régió szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma, miközben országos szinten 2,6 százalékos növekedést regisztráltak.

Arról is szólt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében, a regionális programokon belül 300 milliárd forint használható fel a turizmus fejlesztésére. A 22 kiemelt turisztikai projekt egyike a Poroszlón megvalósuló Tisza-tavi Ökocentrum.

Közlése szerint mindkét, a Tisza-tóval határos régióban, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon egyaránt élénk az érdeklődés a NFT-ben meghirdetett pályázatok iránt. Az 543 pályázatban szereplő 120 milliárd forintnyi fejlesztési igény a duplája a most meghirdetett pályázati körben rendelkezésre álló forrásoknak - mondta Mányai Roland.

Kóthay László, a környezetvédelmi tárca vízügyi szakállamtitkára viszont úgy vélekedett, hogy egy a vízgazdálkodás és a turizmus érdekeit összehangoló Tisza-tavi regionális fejlesztési terv jelentheti a jövő kulcsát.

Ugyanis a 33 kilométer hosszú 253 millió köbméter vizet tartalmazó mesterséges meder elsősorban víztározó és csak másodsorban tó.

Vagyis a Tisza-Körös völgy vízgazdálkodási rendszerének integráns része, miközben a kiskörei vízlépcső révén lehetővé teszi évente 103 millió kilowattóra villamos energia termelését is - hangsúlyozta Kóthay László.

Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Irodájának igazgatója azt emelte ki, hogy a 127 négyzetkilométernyi, szigetekkel, zsombékos területekkel, holtágakkal szaggatott vízivilág Magyarország második legnagyobb tavává, az Európán átvonuló vándormadarak egyik legfontosabb pihenőhelyévé vált.

A 200 madárfaj, az 50 halfaj és a különleges vízi élőhelyek egyedülálló ökoturisztikai célponttá teszik a Tisza-tavat.

Ugyanakkor ma már 6 szabadstrand és 27 olyan központ várja a látogatókat, amelyek együttesen 600 kölcsönözhető biciklit kínálnak, a tó körül kiépített kerékpárút-hálózat mentén - ismertette a turisztikai lehetőségeket az igazgató.

A kiskörei vízlépcső 1973 május 16-án kezdte meg működését, a Tisza-tó, pedig az első duzzasztási ütemet követően, 1978 augusztus 5-én jött létre.