Amazónia elveszett városai

Az Amazonast övező, eddig érintetlennek hitt dzsungel egykoron ötvenezerfős urbánus lakosságnak adott otthont - fallal körülvett városaikat utak, csatornák kötötték össze.

[MTI] A városok köré kisebb, falusias települések szerveződtek, amelyek lakosai földműveléssel és esetleg haltenyésztéssel foglalkoztak.

A Floridai Egyetem kutatói Michael J. Heckenberger antropológusprofesszorral az élen brazíliai kollégáikkal közösen egy évtizedet szenteltek annak, hogy műholdfelvételek segítségével feltérképezzék az eltűnt civilizáció településhálózatát. A tudósok felfedezésükről a Scientist című tudományos folyóirat legújabb számában számoltak be.

A kutatók szerint - akik 28 lakott térséget térképeztek fel - a Xingu-folyó felső szakaszát övező terület benépesítése körülbelül 1500 évvel ezelőtt kezdődött. A tudósok az általuk tanulmányozott falvak korát 750 és 450 év közé teszik: a helyi lakosság hirtelen fogyatkozni kezdett, miután fél évezrede a térségbe megérkeztek az európai hódítók. A gyarmatosítók és az általuk behurcolt betegségek feltehetőleg végezhettek a lakosság javával - vélik a kutatók.

A fallal körülvett városok és a falvak egy központi térség köré szerveződtek. Minden települést út kötött össze ezzel a központi térrel: ezek mindig északkeletről délnyugatra haladtak, vagyis egybeestek a nyári napforduló irányával. Egy-egy városban 800-1000 ember lakhatott, ám a környező falvak lakosságával minden ilyen településszerkezet 2500 főnek adhatott otthont.

Michael J. Heckenberger figyelemreméltónak nevezte a városok szervezettséget, amelyek komplexitásban némiképp felülmúlták a középkori városok és az ógörög városállamok tervezését.
"Az ősi települések a Xingu-folyó felső szakaszán azt jelentik, hogy a tudósok által érintetlennek hitt trópusi erdőket a múltban komoly emberi behatás érte" - mutattak rá a kutatók.

Az amerikai és brazil tudósok kutatásaik során együttműködtek a kuikuro törzs tagjaival, amelyet a települések egyenes ági leszármazottainak tartanak.