Kőszeg

Az ország legmagasabban fekvő és szakemberek véleménye szerint legtisztább levegőjű városa.

Az ország legmagasabban fekvő és szakemberek véleménye szerint legtisztább levegőjű városa. Szombathelytől északra 19 km-re fekvő kisváros. Szubalpin klímájú, műemlékekben, történelmi nevezetességekben kivételesen gazdag, igen élénk bel- és külföldi idegenforgalmú, üdülőhellyé nyilvánított város.

LÁTNIVALÓK:

Jézus Szíve római katolikus templom: 1892-1894 között épült neogótikus stílusban. Különösen figyelemreméltóak a templom színes üvegablakai, amelyek a magyar Árpád-házi szenteket ábrázolják. Előtte az 1712. Évi pestisjárványra emlékeztető barokk Szentháromság-szobor áll. Alkotója Leitner Szervác soproni kőfaragómester volt.

Hősök kapuja: 1932-ben épült, eklektikus stílusban, a történelmi nevezetességű török ostrom 400. Évfordulójára. Helyén a XIV. században emelt ún. Alsó kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A kapu boltíve alatt az egyik oldalon szép dombormű emlékeztet a város 1532-es hős védőire. A másik oldalon az első világháborúban elesett honvédeknek állított emléket a város. Mellette található a magyar jakobinus mozgalomban részt vevők emléktáblája. A toronyban múzeum működik.

Lábasház: A XVIII. sz. –ban épült, barokk stílusban, a hajdani városfalra Az alsó boltívek alatt üzlethelyiségek vannak, az emeleten pedig a városi levéltárnak ad helyet.

Jurisich tér: A középkori városképet máig is hűen megőrző tér, amelyet pompás műemlék épületek vesznek körül. Itt tartották egykoron a szabadtéri gyűléseket, it volt a pellengér és a kaloda. A pellengér helyén ma a csavart oszlopú Mária-szobor áll, amely 1739-ben készült és a város a Mária-kultusz ellen tiltakozó protestánsokra kivetett pénzbírságból fizette ki. A szobor mögött a tér másik dísze: a városkút áll. 1766-ban készült eredetileg copf stílusban. 1818-1824 között átalakították klasszicista stílusban.

Patikamúzeum: XVIII. sz-i, barokk stílusú egyemeletes patikaház. A patika valaha a jezsuitáké volt, majd 1777 –től Svalla Mátyás a jezsuitáktól vásárolt. Az épületben ma gyógyszertörténeti állandó kiállítás tekinthető meg.

Tábornokház: A XVII. Században épült, reneszánsz stílusban. A homlokzat fődísze a tér felé nyitott, kétívű lodzsa. Itt volt a szállása a lovas-helyőrségnek és mindenkori parancsnokának. Elnevezése is innét ered. Az épület mai arculatát az 1974-1976-os felújítás során nyerte el.

Plébániaház: XIV-XV. századi eredetű épület. Többször átépítették, mai megjelenésében barokk stílusú. A középső falpilléren egy szoborfülke látható, amelyben korábban Szent Imre szobra állt. A homlokzatkutatások során két XV. századi címert találtak. Az egyikben felismerhető a Mátyás király által használt cseh címer, amely arra utal, hogy ez a ház volt a király alkalmi szállása.

Szent Imre-templom: A templom 1615-1618 között épült vegyes, gótizáló késő reneszánsz stílusban. 1671-ben barokk bővítést végeztek az épületen. Egyhajós, szentélye sokszög záródású. A főkapu felett Szent Imre szobra áll, amelyet 1722-ben helyeztek el. A templom szentélye gótikus, a falakat támpillérek erősítik. A barokk főoltárképet ifj. Dorfmeister István festette 1805-ben. A kép Szent Imre herceg fogadalmát ábrázolja. Szent Imre magyar főnemes ruhában látható. A jobb oldali mellékoltár közelében id. Dorfmeister István Vizitáció című képét helyezték el.

Szent Jakab-templom: A város egyik legjelentősebb műemléke. Valószínű, hogy az 1289-es ostrom idején elpusztult minorita templom helyén épült, 1403-1407 között, késő gótikus stílusban. 1758-ban a jezsuiták a templomot barokk módon átépítették. A templom homlokzatát három címert díszíti, oly sorrendben felülről lefelé, ahogy időrendben tulajdonosai voltak a jezsuiták, a piaristák és a bencések. Az épület háromhajós, az oszlopfőket, a gyámköveket és a bordás keresztboltozat záróköveit gótikus faragások díszítik. Belül a déli mellékhajó keleti végfalán, gótikus eredetű falfestmények láthatók. A falfestmények témaválasztása a város egykori lakóinak foglalkozására és nemzetiségükre utal. A bal oldalon Szent Kristóf hatalmas méretű képmása látszik, aki a vándoremberek, fuvarosok védőszentje volt. Középen oltárkép szolgál a „Palástos Madonna” jobbján Szent Borbála, a tüzérek, ágyú-és harangöntők védőszentje, balján pedig árpád-házi Szent Erzsébet, a szegények védőszentje. A bal oldalon a három királyok jelenete. A művész a bibliai eseményeket Kőszeg város környezetében ábrázolja: láthatók a várost övező helyek és a városkép egyes részletei. A gótikát a szentély őrizte meg leginkább. Déli oldalán csúcsíves ülőfülkék láthatók. A hatalmas, barokk oszloprendes főoltár 1693-ban készült. A szentségtartó feletti üvegezett fülkében gyönyörű gótikus faszobor áll: Madonna a gyermek Jézussal. A szentélyből nyílik jobb oldalon a Xavéri Szent Ferenc-kápolna, amelyet 1700-ban emeltek. Bezerédj Imre kuruc brigadéros építtette, ezért Bezerédj-kápolnának is nevezik. A templom kriptájában nyugszik Jurisich Miklós két gyermeke: Ádám és Anna, akik pestisben hunytak el. A vörös márvány emléktáblát apjuk készíttette 1538-ban . A márványlapon a család és a város címere látható.

Jurisich-vár: A XIII-XIV. században épült gótikus-reneszánsz stílusban. A XVIII. században barokkosították. Mai alakját az 1777-bi tűzvész után nyerte el. Az erőd elővár –ból és belső várból áll. Az egész várat a várostól külön vizesárok választotta el. Az elővár udvarán találtak rá a vár legkorábbi elődjének maradványaira, a cölöpvárra. Az elővár épületei gazdasági célokat szolgáltak. Az elővár udvarán Jurisich Miklós 1963-ban emelt szobra áll, mely Mikus Sándor Kossuth –díjas szobrászművész alkotása. Az elővár udvarából híd vezet a belső vár kapujához. A kapu fölött az Esterházy család kőből faragott címere látszik. Az emeleti két ablak között pedig egy török sátort ábrázoló freskó látható. A trapéz alakú épület négy sarkán eredetileg négyszögletes tornyok álltak. A vár északi részén gótikus csonka-torony áll, amely valószínű az egykori gót stílusú vártemplom tornya lehetett. Az északi szárnyból lépcső visz a nyugati szárny emeletére. A reneszánsz folyosóról a XV. század végén épült lovagteremben jutunk, amely ma a művelődési központ előadóterme. A déli és a keleti szárny emeletén a Jurisich Miklós Múzeum helyezkedik el. A vár ma kulturális centrum. Belső udvarán nyaranta szabadtéri színházi előadásokat tartanak.

KÖZLEKEDÉS:

Kőszeg vasúton a Szombathely-Kőszeg vasúti szárnyvonalon közelíthető meg – Szombathely felől a 87 sz. , Sopron felől a 84. Sz. főútból Lövőnél kiágazó út vezet a városba. Távolsági autóbusz-közlekedés a környező községekkel, közvetlen járatok Bécsbe, Budapestre, Szombathelyre, Sopronba, Bükre. A helyi közlekedést autóbuszjáratok bonyolítják le.