Budapest

Magyarország fővárosa, közigazgatási és kultúrális központja.

Magyarország fővárosa. Az országon belül Pest megye területén fekszik, de a megyétől különálló területtel, szervezettel. Nemzetközi helyzetét tekintve az idegenforgalom leglátogatottabb földrészének, egyben a Kárpát-medencének is, csaknem a közepén fekszik. Nemcsak Magyarország fővárosa és politikai, igazgatási, gazdasági, művelődési és sportközpontja ahol az ország lakosságának egy hatoda él, hanem világvárosi arculatú nagyváros, amely a földrészünk második legnagyobb folyójának, a Dunának két partján terül el.
A pesti síkság 100-150 m tengerszínt feletti magasságban fekszik, felszíne homokos-kavicsos, alatta agyagos réteggel. A pesti oldal legmagasabb pontja az erdőhegy. A budai oldal hegyei a főváros területén is messze túlnyúló Budai-hegységhez tartoznak, amelynek vonulatai északon a Rózsadombnál, középen a Gellérthegynél, délen pedig a Tétényi-fennsíknál egészen közel érnek a Dunához. Budapest ma a világ hévizekben leggazdagabb fővárosa. Emellett még ásványvízforrások is található Budapest területén, vizüket ivókúrára és palackozva használják fel. A főváros kedvező földrajzi fekvése, adottságai miatt már korán megtelepedtek itt az emberek. Kialakult a folyami átkelőhely, majd a különböző termelésű tájak e találkozásánál a forgalom és a kereskedelem is. Így lett az itteni település vásár- és hídvárossá, politikai központtá az idők folyamán, majd az utak, vasutak kiépítésével, a gyáripar kifejlődésével közlekedési és termelési központtá is. A történelmi idők első itteni, már népi eredetük szerint ismert lakosai a kelta eraviscusok voltak, akiknek települései többek között az elmúlt évtizedekben a Gellérthegyen is előkerültek. A rómaiak az i. sz. I. század elején hódították meg e területet és kelta lakosait. Ők építették fel Budapest első városelődjét amely igen fejlett volt. A kutatás a lakóházakon, üzleteken kívül vízvezeték és csatornahálózatot, burkolt utakat, közfürdőket, két körszínházt, védőműveket hozott napvilágra. Ezek szépen megőrzött maradványai a főváros igen jelentős látnivalóit képezik.
A rómaiak után az egymást váltó hun, keleti gót, longobárd és avar hódítók majd a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett le itt, felhasználva a római épületek maradványait is. Településük azonban csak akkor vált igazán jelentőssé, mikor az 1241-1242-ben pusztító tatárjárás után IV. Béla király Esztergomból a kedvezőbb fekvésű és jobban védhető Budára tette át székhelyét. A várhegyi új királyi székhely egyes XIII. századi falmaradványai 1986-1987-ben bukkantak elő. A Várhegy és környéke ez időtől viseli az ősmagyar személynévből eredő Buda nevet. A római város felett és körül kialakult régebbi település az Óbuda nevet kapta. A Duna bal partján kifejlődött, a tatárjáráskor szintén elpusztult, de újjáépült település Pest, először 1148-ban említik, lakói főleg kereskedők, kézműiparosok voltak. A három település Zsigmond király alatt indult virágzásnak, aki egyébként is a városok nagy pártfogója volt. Mátyás király uralkodása alatt további építkezésekkel gazdagodott Buda, nemcsak a király, hanem a főurak és a megerősödő, magyarosodó polgárság építőkedve révén is. Pestet is körülvették városfallal. Mátyás halála után a feudális anarchiával és a Dózsa György vezette parasztlázadás elfojtásával meggyengült ország nagy részét az 1529 évi mohácsi csatavesztés után a török hatalom fokozatosan meghódította. Budát 1526-ban és 1529-ben csak ideiglenesen szállták meg a törökök, 1530-ban pedig az országra igényt tartó és birtokolni kívánt Habsburg Ferdinánd osztrák császár hadai is ostromolták, sikertelenül. A török véglegesen 1541-ben foglalja el csellel és 1686-ig tartja uralma alatt. A Habsburgok több ízben, így 1542, 1598, 1602, 1684-ben ostromolták sikertelenül Buda várát, az ostromok és a karbantartás elhanyagolása miatt a három város fokozatosan pusztult.
Különösen nagy károkat okozott Budavár visszavételére, szinte az egész keresztény világ összefogásával 1686. Június 20.-án kezdődött végső ostrom. A három város történelmi részeinek mai arculatát döntően a barokk - román – klasszicizáló és romantikus stílusú újjáépítés, átépítés határozza meg, amelyben csak viszonylag rövid időre okozott szünetet az 1703-1711 közötti, az elnyomó Habsburg-uralom ellen és az ország régi szabadságának visszaszerzése érdekében támadt, II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc.
Megindult a kulturális élet is, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia megalapításával, a magyar nyelvű színjátszás, újságírás és az irodalmi társaságok megindítása. 1831-ben indult a Dunai gőzhajózás, 1846-ban a vasúti közlekedés, megépült a Lánchíd. Így lett Buda és Pest igazán az ország gazdasági és művelődési központja. A lendületes fejlődés egy időre megszakadt az 1848-49-es szabadságharc miatt. Ennek döntő politikai eseményei Pesten zajlottak le. A hadi események közül nagy jelentőségű volt Budavár visszavétele az osztrákoktól. Később a politikai és gazdasági megszilárdulás magával hozta a három történelmi város Buda, Óbuda és Pest egyesítését 1873-ban, Budapest néven. 1870-ben indult a Sikló, 1874-ben építették a Fogaskerekű vasutat, 1887-ben tűnt fel a villamos és 1896-ban épült a Földalatti vasút. Megkezdődött a víz- és csatorna- majd a gáz és villanyhálózat kiépítése. A művészeti, irodalmi, színházi élet is fellendült, a festészet fénykorát élte, a zeneművészet magas színvonalát Liszt Ferenc és Erkel Ferenc működése jelezte. A főváros fejlődése újra megszakadt az 1914-1918 évi első világháború megpróbáltatásai és vereségei miatt. Az első világháború okozta sebek lassú gyógyulása után az országban az elszigeteltségből való kilépést jelezte az idegenforgalom és főleg a gyógyüdülés fejlődése, ekkor kapta a főváros 1937-ben a Budapest fürdőváros elnevezést. A második világháborúba lépés után a fővárost már 1944-ben közvetlenül pusztította a háború, a német megszállás után az angolszász légitámadásokkal, majd hosszú ideig tartó ostrom, utcai harcok színhelye is lett Budapest. 1945. Február 12.-ei felszabadulás után alig maradt épp ház, városképének büszkeségeit a hidakat a németek mind felrobbantották.
Igazgatási szempontból döntő változás 1950-ben történt. Megépült a metróhálózat fejlett, többszintű aluljárórendszerrel, elkészült az ország első személyszállító kötélpályája, a Libegő, újjáépült a Sikló és a Fogaskerekű vasút, a Déli pályaudvar, valamint a Keleti és Nyugati pályaudvar is. Új főiskolák, színházak, múzeumok nyíltak. A főváros tervszerűen fejlődött a mindenkori lehetőségek figyelembevételével, a környezetének védelmére és a múlt értékeinek fokozott megőrzésére figyelemmel.

LÁTNIVALÓK:

Városközpont déli része

Belvárosi plébániatemplom: A kéttornyos, háromhajós csarnoktemplom a főváros egyik legjelentősebb, a pesti oldalnak pedig legrégibb, kiemelkedő műemléke. Építési stílusainak, illetve anyagának ötvöződésében országosan is egyedülálló. Első formájában, a XI. században román stílusban épült, Contra Aquincum erődjének köveiből, majd Zsigmond király korában gótikus stílusban építették át, amint azt külsejének támpillérei, mérműves ablakai és a szentély ülőfülkéi mutatják. A szentélyhez legközelebbi bal és jobb oldalkápolnában egy-egy nagyméretű, díszes reneszánsz szentségtartó fülkét, a szentély falában török imafülkét láthatunk. Berendezését még a XIX.-XX. században is kiváló művészek gazdagították.

Duna-korzó: A főváros egyik legszebb sétahelye. Gyönyörű szabad kilátás nyílik a Dunára és a Budai-hegységre, különösen a Várhegyre és Gellérthegyre. A gépkocsiforgalomtól teljesen elzárt, padokkal bőven ellátott, díszburkolatos, helyenként fasoros széles sétány mögött a főváros szép régi középületei emelkednek. Lépcsős átjárón juthatunk a Dunapartra, mely kellemes sétára alkalmas a turisták számára.

Pesti ferences templom: 1727-1743 között épült a műemlék templom, barokk stílusban, egy régebbi templom helyén. Toronysisakja a XIX. század közepén romantikus stílusban készült. A templom belsejét a közelmúltban – Lotz Károly és Tardos Krenner Viktor falképeivel együtt – szépen felújították. A külső falon az 1838. Évi katasztrofális árvíz egyik kiemelkedő hősét, Wesselényi Miklóst mentés közben ábrázoló domborművét Holló Barnabás készítette.

Magyar Nemzeti Múzeum: A szabadon álló kétemeletes, nemes arányú, klasszicista műemlék Pollack Mihály tervei szerint épült 1837-1847 között. Középső, a falsíkból kiugró, oszlopos csarnokú főbejárata széles lépcsősoron közelíthető meg, felette a háromszögű, nagyméretű timpanont allegorikus szobrok díszítik. A múzeumot 1808-ban alapították. Az ország legjelentősebb tudományos gyűjteményének alapját gróf Széchényi Ferenc a „legnagyobb magyar”, Széchényi István édesapja vetette meg 1802-ben a nemzetnek e célra felajánlott gyűjteményeivel, amelynek azóta folytonosan bővülnek. Az épülethez számos jelentős történelmi emlék is kapcsolódik, így 1848. Március 15.-ének eseményei, az első népképviseleti országgyűlésnek, majd később a főrendiháznak ülései, 1945-ben pedig az országgyűlés első budapesti ülése. A múzeumban - Magyarország népeinek története az őskortól a honfoglalásig c. - állandó kiállítása látható valamint – Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig. Látható még a Természettudományi Múzeum Magyarország állatvilága, A földtörténeti emlékei, Az őslények világa szintén állandó kiállítás várja az ide látogatót.

Múzeumkert: Pest belső városrészének viszonylag kicsi, de igen értékes és kedvelt arborétumszerű zöldterülete, ahol éppúgy lehet a többféle fajt képviselő, évszázados nagy fák alatti padokon pihenni, mint körbesétálva egy valóságos szoborparkban gyönyörködni, művelődni.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Székháza: Emeletes műemlék, Wenckheim-palotát 1887-ben Meining Arthur építette eklektikus stílusban. Belseje, berendezése művészi színvonalával különös figyelmet érdemel. A könyvtár névadója, a haladó szellemű tudós pedagógus és könyvtáros a Fővárosi Könyvtár első igazgatója volt. A könyvtár nagy hálózattal rendelkezik, itteni központja egyike az ország legnagyobb könyvtárainak, amelynek különlegesen értékes része többek között a fővárosra vonatkozó anyag, a Budapest gyűjtemény valamint a Zenei gyűjtemény.

Iparművészeti múzeum: A magyaros szecessziós stílusú, kétemeletes, pirogránit díszítésű, kupolás műemlék épület 1893-1896 között készült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. Lechner Ödönnek, a nevével fémjelzett magyaros építészeti stílus kialakítójának szobra az épület előkertjében látható.

Ferihegyi repülőtér: Ez Budapest légikikötője, amely az 1985-ben lényegében befejeződött fejlesztés után – a több mint kétmillió utas fogadására, illetve indítására alkalmas, zárt utashidakkal, külön érkező- és induló szinttel, új fel- és leszálló pályával, guruló utakkal, irányító berendezéssel is ellátott Ferihegy II. kiépítésével – Európa egyik legkorszerűbb légikikötője lett. Ugyanakkor a Ferihegy I.-hez épített kifutópályát is korszerűsítették. Budapest földrajzi helyzete ugyanis légi közlekedés szempontjából igen kedvező, a forgalom dinamikus fejlődését tehát szükséges volt korszerűsítéssel, bővítéssel követni. A Malév járatai 1987-ben 28 ország 36 városába közlekedtek, forgalmuk több mint 1,3 millió utas volt, a légikikötő összes forgalma a külföldi légitársaságok utasaival együtt pedig összesen 2,3 millió utast tett ki.

Városközpont északi része

Szent István bazilika: A főváros legnagyobb egyházi épületét, amely jelentős műemlék is egyben, 1851-1905 között klasszicista és neoreneszánsz stílusban, több szakaszban építették. Hild József, Ybl Miklós és Kauser József vezetése alatt. A főhomlokzat timpanonjában magyar szentek csoportja, a szentély apszisa fölött félkörívben a 12 apostol, a kupola külsején a 4 evangélista szobor látható. A főkapu felett Szent István domborművű ábrázolását tekinthetjük meg, a mozaikkép Krisztus feltámadásáról a velencei Salviati műhelyéből származik. A templom belsejében a kupola négy nagy pillérén Szent Imre és Szent Gellért szobra, Szent László, Szent Erzsébet látható. A kupola mozaikképét Lotz Károly kartonjai alapján a Salvitai-műhely készítette. A bazilika szentélye mögötti, üvegfestményekkel díszített Szent Jobb-kápolnában őrzik Szent István jobb kezét, amely 1987. Augusztus 20. óta megtekinthető.

Országház: A neogótikus stílusú, szabadon álló műemlék épület Steindl Imre tervei szerint 1884-1904 között épült. A magyar állami élet központja, az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács székhelye. Az épület 268 m hosszú, legnagyobb szélessége 118 m, kupolájának magassága 96 m. A Kossuth térre néző főbejárattól a Lotz Károly falképeivel díszített főlépcsőház vezet az épület központjában fekvő kupolaterembe. Innen dél felé az Országgyűlés termei, a Kongresszusi terem, a Minisztertanács irodái helyezkednek el. A főhomlokzat a dunai oldalra néz, az egész épületet uralkodók, fejedelmek, hadvezérek szobrai ékesítik. Az épület belsejét is kiváló magyar művészektől származó sok falfestmény, gobelin, táblakép, szobor díszíti.

Néprajzi Múzeum: A műemlék épületet 1896-ban Hellmer és Fellner bécsi építészek tervei szerint építették. Előtte áll Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós, a költő szobra. A második világháború végén heves utcai harcok tomboltak a környéken.

Nyugati pályaudvar: A műemlék épület hatalmas csarnokát a francia De Serres tervezte, kivitelezését az ugyancsak francia Eiffel, Párizs híres tornyának építője végezte. Épült 1874-1877 között, azon a helyen, ahol az első magyar – pest-váci – vasútvonal állomása 1846-ban megépült

Nemzeti Lovarda, lósportintézmények: A Baross térből keletre kiágazó főútvonalon helyezkednek el a magyar lósport legjelentősebb intézményei: a Nemzeti Lovarda, Ügetőpálya és távolabb a Budapesti Nemzetközi Vásár területével is szomszédos Lóversenytéren azaz a Kincsem parkban a Galopp – versenypálya. Főtribünje előtt áll az eddig utolérhetetlenül sikeres magyar versenyló, a Kincsem szobra.

Operaház: A műemlék épületet Ybl Miklós építette 1875-1884-ben, neoreneszánsz stílusban. Ez országosan a legszebb, legnagyobb színházépület és az egyik legszebb budapesti műemlék. 1980-ban felújították. A főbejárat két oldalán Liszt Ferenc és Erkel Ferenc ülőszobra Stróbl Alajos műve, a főhomlokzatot még számos más szobor is díszíti. Az előcsarnokot Székely Bertalan, a főlépcsőházat Than Mór, az első emeleti társalgót, valamint a nézőtér mennyezetét Lotz Károly falfestményei ékesítik.

Hősök tere: A főváros legszebb dísztere. A tér két oldalán impozáns műemléki épületek emelkednek, fő ékessége a közepén álló Millenium emlékmű. A honfoglalás ezeréves évfordulóján, 1896-ban, Zala György szobrászművész és Schickedanz Albert tervei alapján kezdődött az építése. Középen magas oszlopon Gábor arkangyal szobra, a talapzaton Árpádnak, a honfoglalónak és hat vezértársának alakja áll. Mögöttük félkörívben díszes oszlopsort látunk, az oszlopok közeiben, panteonszerűen, a magyar történelem nagy alakjainak szobraival. Közülük balról jobbra áll: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Róbert Károly, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Előtte mészkőbe faragott írás: A hősöknek, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket.

Városliget: A főváros egyik legszebb és legnagyobb, pihenésre, művelődésre és szórakozásra sokoldalúan hasznosított, négyszög alakú zöldterülete. A régebben Városerdőnek nevezett terület tervszerű fásítása Nebbien Henrik tervei alapján 1817-ben kezdődött, ez lett a világ első tervezett közparkja. A Városligetben a Hősök terétől elinduló körsétával sok látnivalót is találunk: állatkert, vidámpark, itt találjuk a Fővárosi Nagycirkuszt, a Hild József által 1843-1854 között romantikus stílusban épített műemlék Hermina-kápolnát, a Közlekedési Múzeumot. A körséta végén újra a Hősök teréhez a Műjégpálya épületéhez érünk. Az épület mögötti tavat, amelyen közúti híd is átível, nyáron csónakázásra, télen korcsolyázásra használják.

Fővárosi Állat- és Növénykert: A mintegy 14 hektár területű intézményt 1866-ban nyitották meg, a világ huszadik állatkertjeként. 1920 körül szép pavilonokat építettek Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján. A kert főbejáratának felépítménye négy elefántalakon áll, az állatkert szimbólumaként. A világ különböző tájairól származó állatokat lehetőleg természetes, illetve ahhoz hasonló környezetben mutatják be. Ezenkívül a kert területén sok növényritkaságot, különleges fát gondoznak.

Széchenyi fürdő: Az egész komplexum, területére nézve, nemcsak hazánknak, hanem Európának is legnagyobb gyógyfürdője. Az épület Czigler Győző és Dvorzsák Ede tervei szerint 1909-1913 között készítették és 1926-ban szabadtéri medencékkel, új épületszárnyakkal bővítették. A fürdőt a magyar hévízfeltárás nagy alakja, Zsigmondy Vilmos bányamérnök által 1878-ban 970 m-es mélyfúrással felhozott meleg víz felhasználására építették. A fürdőt 1936-ban újabb, 1257 m-es mélyfúrással bővítették. Ez 75°C-os kénes, meszes, karbonátos vizet tárt fel, ez Budapest legmelegebb termálvize.

A Vár környéke és a Víziváros

Erzsébet híd: Eredetileg lánchídnak épült Czekelius Aurél, Kherndl Antal és Nagy Virgil közreműködésével készült tervei alapján, 1897-1903 között. A második világháborúban elpusztult hidat 1961-1964 között, Sávoly Pál tervei szerint kábelhídként építették újjá, most már villamosforgalom nélkül. Közbenső alátámasztás nélkül, egyetlen 290 m hosszú nyílással ívelt át a Dunán, ami első megépítésekor különlegességnek számított.

Rác gyógyfürdő: A Tabáni parkban szabadon áll a hírneves tabáni műemlék, a Rác gyógyfürdő. Helyén már a középkorban is meleg vizű fürdőház állt, amelyhez a szájhagyomány szerint Mátyás király várkertjeiből fedett folyosót is építettek. A török időkből, a XVI. századból származó medencéhez és kupolához Ybl Miklós további, romantikus stílusban kupolacsarnokot épített 1864-1865 között, majd később eklektikus stílusban tovább bővítették. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott fürdőt 1965-re újjáépítették.

Gellért-hegy: A hegy a főváros egyik legjellegzetesebb látnivalója. Nincs még egy világváros nagyságú főváros Európában, amelynek közepén egy nagy víztükör partján ilyen meredek, magas hegy emelkedne. A hegy 235 m tengerszint feletti magasságú. Jó védhetősége, messzire terjedő kilátása miatt a hegy már az ókorban lakott volt. Az ország közép- és újkori központjának, a budai várnak közelsége és a vár alacsonyabb fekvése miatt a Gellérthegynek válságos időkben mindig fontos szerepe volt. Szép kilátást nyújt az Erzsébet-híd közeléből induló díszlépcsőn a mesterséges vízesés és a Szent Gellért-szobor melletti felmenetel.

Szabadság híd: A pesti forgalmat vezeti át Buda egyik közlekedési csomópontjára, a Szent Gellért térre. Feketeházy János pályaterve, valamint Czekelius Aurél és Nagy Virgil építészeti terve alapján 1894-1896 között épült. A második világháború alatt a legkevesebb kárt szenvedte, így már 1946-ban újjáépült, a régi hidak közül elsőnek. Hossza 331 m, villamosforgalma is van.

Lánchíd: A műemlék híd nemcsak Budapestnek, hanem a bajorországi, regensburgi középkori Duna-híd és a torkolat között a Dunának is a legrégibb állandó jellegű közúti hídja. Széchenyi István kezdeményezésére az angol Tierney William Clark tervei szerint a szintén angol Clark Ádám építette 1839-1849 között. A háborús rombolás után 1949-ben indult meg rajta újra a forgalom. Hossza 380 m, kis útpályaszélessége csak gépjárműforgalmat enged meg. Alagút: A műemléket, amelynek elsősorban késő klasszicista keleti, Duna felőli bejáratát képezték ki művészien, Clark Ádám, a Lánchíd építője építette 1856-ban.

Vár: A várhegy hossza 1,5 km, legnagyobb szélessége is alig 400m, tengerszint feletti magassága 168 m, alig 60 méterrel magasabb a hegy a Duna partjánál, meredek oldalai miatt tűnik a valóságosnál magasabbnak. Meredeksége, szigetszerűsége jó védhetőséget és így már a legrégibb időkben is alkalmas települési helyet biztosított, ezért már a középkorban teljes kerületét falakkal, bástyákkal, várkapukkal látták el. A Várhegy története 1241-1242. Évi tatárjárás után kezdődött mikor IV. Béla király székhelyét Esztergomból, a hegyek közé Budára tette át és a Várhegyen királyi lakóhelyet építtetett. 1541, a török uralom kezdete után fokozatos romlásnak indult a Vár. Az 1686. Évi végső nagy ostrom után a Vár nagy része romhalmazzá változott. A barokk stílusban történt újjáépítéskor a középkori városszerkezet a maradványok felhasználása révén nagyrészt megmaradt. A második világháború végén, Budapest ostroma alatt a Vár különösen nagy károkat szenvedett, az ostrom itt tartott legtovább. A romeltakarítás és újjáépítés során, és a tervszerűen megindított falkutatás, ásatás nyomán számos középkori épületrészlet is előkerült. A teljesen romba dőlt épületek helyén nem a régi épületeket állították helyre, hanem a környezetbe illeszkedő újakat emeltek. Gyalog mind a négy égtáj felől több lépcsős sétaút vezet a Várba.

Várpalota: A királyi székhelynek IV. Béla által Esztergomból Budára helyezése után a későbbi királyok idején alakult ki az ásatások tanúsága szerint a hegyen a pompás királyi vár és palotája. A török uralom alatt nemcsak a vár, hanem a palota is romlásnak indult, amit az 1686 évi végső ostrom tetőzött be. Ezután a maradványok bontással, feltöltéssel elegyengették és arra a XVIII. században az akkor divatos barokk stílus szerint építették az új palotát, majd a XIX. század végén és fordulóján Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint kapta meg lényegében végső alakját a műemlék.

Széchényi Könyvtár: A Magyar Nemzeti Könyvtár feladatait látja el. Nyelvemlékek, régi és újabb kéziratok, könyvek, nyomtatványok, zeneművek, hírlapok és egyéb sajtótermékek gazdag gyűjteménye. Elsősorban a tudományos kutatást szolgálja.

Mária Magdolna-templom: A Vár egyik legrégibb műemlék épülete gótikus stílusban épült a XIII-XV. században, több szakaszban. A török uralom alatt katolikusok és protestánsok egyaránt használták, majd török dzsámi lett. A visszafoglalás után a ferenceseké, sérüléseiből részben barokk stílusban épült újjá. Ezután helyőrségi templom lett, és a második világháborúban súlyosan megsérült, hajóját le kellett bontani. Gótikus tornyát helyreállították, aljában galéria nyílt, hajója helyén romkert létesült, ahol a gótikus szentély egyik oldalát rekonstrukcióval mutatják be. A torony falára elhelyezett tábla azon nemzetek katonáinak állít emléket, akik 300 éve a töröktől visszavívták Buda várát.

Mátyás templom: A Vár legkiemelkedőbb műemléke a XIII – XV. században épült, gótikus stílusban, több szakaszban. A háromhajós, több mint 60 m hosszú templom tornyát Mátyás korában emelték és rajta elhelyezték a király címerét, innen a templom ismert elnevezése. Királyi koronázások, esküvők színhelye is volt, majd a török uralom alatt mecsetté alakították. A visszafoglalás után részben barokk stílusban építették újjá, 1874-1896 között pedig Schulek Frigyes díszes neogótikus formában újította fel. A templom díszítésén olyan nagy művészek dolgoztak, mint Székely Bertalan, Lotz Károly, Zichy Mihály. A középkori részek nagyrészt elpusztultak, de megmaradt nagyjából a déli, pompás Mária-kapu és a közeli kápolnába áthelyezett, említett Mátyás-címer. Az északi oldalkápolnában helyezték díszes kőkoporsóba III. Bélának és feleségének maradványait, az egyetlen épségben megmaradt székesfehérvári királysírból.

Halászbástya: A Vár közismert látványossága a Mátyás-templom mögött áll. A neoromán építmény Schulek Frigyes tervei szerint, fehér mészkőből épült 1895-1902 között, a várfalak helyén. A pesti Duna-partról csodás látvány, a templommal együtt szinte a Vár szimbólumát jelenti, róla szép kilátás nyílik.

Bástyasétányok, várfalak, bástyák: A közép- és újkorban a Várhegyet teljes kerületén várfalakkal, bástyákkal, tornyokkal vették körül, rajtuk és mögöttük idővel sétányok alakultak ki, szép kilátást, pihenési lehetőséget nyújtva az arra járóknak. A sétány végén a várfal északnyugati sarkát védő Esztergomi rondellán az 1686. Évi visszafoglalásra e helyen indult döntő roham emlékét tábla örökíti meg. A rondellán ágyúcsövek gyűjteményét helyezték el. A Sziavus pasa tornyánál látható az utolsó budai pasa, az ostrom végén elesett Abdurrahmán emlékműve. Tovább még számos látnivaló mellett kilátásos sétányszakaszok következnek a Halászbástyán és a Várszínház mögött, valamint a Magyar Nemzeti Galéria előtt.

Margitsziget

Margitsziget: A sziget Budapest gyöngye, de alig vitatható, hogy a Duna egész hosszának is a maga nemében egyedülálló ékessége. A szigeten már a rómaiak korában épületek álltak, az Árpádkorban is több kolostor épült itt, amelyek a török uralom alatt dőltek romba. A XVIII. század végén József nádor kastélyt, kertet létesített a szigeten, majd az eredetileg több szigetből álló területet a Duna szabályozása keretében kotrás, feltöltés után egyetlen szigetté alakult át. 1867-ben létesítették itt az első mélyfúrású kutat, ennek meleg vize is hozzájárult a mai üdülő- és fürdőélet kialakulásához. A sziget könnyen megközelíthető a két végéhez kapcsolódó hidak tömegközlekedésével, a rajta járó autóbusszal és mikrobusszal, valamint az átkelőhajókkal. Gyönyörű látványt nyújt a vízesés, az óriás szökőkút, a virágos park, a kisállatkert, a sziklakert és a rengeteg szobor, emlékmű.

Ferencesek templomának és kolostorának romjai: XIII. századi gótikus építmény, a később hozzáépült nádori kastély maradványaival együtt műemléki védettséget kapott.

Gül Baba-türbe: A XVI. század közepéről származó török kori műemlék sírkápolna nyolcszögletes, kupolás építmény. A török hadak egyik itt eltemetett dervisfőnökének emlékére épült.

Margit híd: Tervezője Ernest Gouin francia mérnök. A Margitsziget déli csúcsánál íveli át a Dunát, hossza 638 m, a pesti és budai körút északi szakaszait köti össze, lejárást nyújtva a szigetre is. 1872-1876 között francia cég építette, a párizsi Eiffel-torony építőjének, Eiffelnek a közreműködésével. A második világháború okozta rombolásból 1946-1948 között épült újjá, villamosforgalma is van.

Óbuda

Zichy-kastély: A török uralom után Óbuda központja, a földesúr Zichy család barokk műemlék kastélya volt. Főépülete 1746-1752 között épült Jager János Henrik tervei szerint, a szobrászmunkák Bebó Károly nevéhez fűződnek.

Árpád híd: A Kossalka János által tervezett híd a Margitsziget északi csúcsán halad át, lejárója van a szigetre. Hossza a feljárókkal együtt csaknem 2 km. Építése 1941-ben kezdődött, a háborús szünet után 1948-1950 között készült el. Teljes szélességében 1981-1983 között épült meg, villamos is halad rajta.

Flórián Tér és környéke, Fürdőmúzeum: A római katonai fürdő maradványainak 1778-ban történt megtalálása vezetett el Aquincum város fennállásának igazolásához és a város két részének, a polgárvárosnak és a katonavárosának feltárásához. Ez az 1778. Évi feltárás joggal tekinthető a tervszerű magyar régészet kezdetének. A fürdő további feltárását az Árpád híd lejárójának építése segítette elő. Az aluljáró rendszer valóságos történeti múzeummá vált, a környékbeli feltárások római és középkori emlékeinek bemutatásával. Az aluljárórendszer és a környező feltárások természetesen állandóan megtekinthetők.

Római-part

Római polgárváros romterülete: Egymást derékszögben metsző utcák mentén álló jellegzetes építmények együttese. A leleteket a rommezőben álló Aquincumi Múzeumban helyezték el.

Római-part: A több kilométer hosszú Duna-part a főváros legnagyobb vízisport központja csónak-, üdülő- és nyaralóházakkal, vendéglátóhelyekkel.

Római vízvezeték maradványai: A műemlék egy szakaszát rekonstruáltan is láthatjuk.

A déli-budai városrész

Sas-hegy: A dolomit anyagú sziklás csúcs különleges állat- és növényvilága miatt országos jelentőséggel védett, egy főváros kellős közepén ilyennemű védett terület ritka különlegesség.

Petőfi híd: Tervezése Álgyay Hubert Pál nevéhez fűződik. 1933-1937 között létesült, a pesti és budai körút déli szakaszainak villamos- és gépjárműforgalmát vezeti át a Duna felett. A háborús pusztítás után 1950-1952 között építették újjá. A feljárókkal együtt számított hossza 514 m.

Budapest Kongresszusi Központ: A legkorszerűbben berendezett épület a Novotel szálló magas épületével együtt a Gesztenyéskert nevű szép parkban áll. Itt található többek között az 1848-49-es szabadságharcra emlékeztető obeliszk.

Nagytétényi római katolikus templom: Barokk műemlék, középkori részletekkel.

Budai hegyvidék

Pálvölgyi-barlang: A barlang több mint 1 km hossza bejárható, hasadékokból, kisebb üregekből áll, néhány szebb cseppkőképződménnyel.

Városmajor: Parkjában áll Beethoven szobra Horvay Jánostól, a Tiroli vadász-emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmondtól és az Árkay Aladár által tervezett modern, műemléki római katolikus templom, különálló harangtoronnyal. A park szélén találjuk az 1874-ben a világ harmadik hegyi vasútjaként épített fogaskerekű vasút alsó állomását.

Remete-szurdok: A fővárosiak kedvelt kirándulóhelye, benne több barlang is van, amelyek ősrégészeti leleteikről is ismertek.

Ságvári-liget: A szépen rendezett területen úttörővasút-végállomást és az egykor pálos kolostor műemlék romjait találjuk, könnyű sétával a Nagy-Hárs-hegy csúcsa is elérhető.

Szabadság-hegy: A fogaskerekű vasúttal érhető el, itt találjuk az úttörővasút egyik végállomását is. Ennek első, Normafa megállójánál kezdődik a főváros télisportközpontja.

János-hegy: Az alatta fekvő nyeregben van az ülőszékes libegő végállomása. A hegycsúcs Schulek Frigyes által tervezett kilátótornyából tiszta időben több 10 kilométerre is el lehet látni.