Pápa az egykor bővizű Tapolca-patak völgyében, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál, a Pápai-síkság központjában fekvő város.
Pápa az egykor bővizű Tapolca-patak völgyében, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál,
a Pápai-síkság központjában fekvő város. Közlekedési csomópont, a legkülönbözőbb irányokból
jövő utak és vasútvonalak találkoznak itt. Jelentős ipara mellett iskolaváros is,
jelentős kulturális és fejlődő idegenforgalmi központ.
LÁTNIVALÓK:
A Kékfestő Múzeum: 1869-ben emelt épületében működött egykor a Kluge-féle kékfestő
üzem, Közép-Európa egyik legrégibb ilyen műhelye. A Kluge-céget Sárváron alapította
a Szászországból Magyarországra bevándorolt Carl Friedrich Kluge, aki 1786-ban már
Pápán működött, s a ma is álló üzem helyén lévő műhelyben készítette kékfestőáruit.
Az üzem termelése 1956-ban szűnt meg. Teljes berendezése megmaradt és működőképes,
ma múzeumként tekinthető meg.
Bencés templom: 1737-1742 között épült egy 100 évvel korábban emelt pálos
templom helyén, 1805-ben lett a bencéseké. Urnadíszes oromzatból emelkedik ki homlokzati
tornya, bejárata felett Acsády Ádám veszprémi püspök az építtető címere látható. Ellipszis
alaprajzú, egyhajós belső terét kupola fedi, szentélye négyzetes. Különlegesen szép
a templom barokk és rokokó stílusú berendezése, szobrokkal díszített főoltár és a
mellékoltárok, a szószék, a szentély stallumai és a hajóban álló padok. A mennyezetfreskókat
Herz Dávid festette 1868-ban.
Nagytemplom: Azon a helyen épült, ahol a középkori plébánia templom állt. 1774-1786
között emelték Eszterházy Károly megbízásából, tervezője és a munkálatok vezetője
Fellner Jakab, illetve halála után Grossmann József volt. A klasszicista késő barokk,
copf stílusú templom főhomlokzata kéttornyos, a tornyok felső emeletei áttörtek. Korinthoszi
fél pillérek tartják a főpárkányt és a háromszögű oromzatot. Benne az Esterházy-címer
látható, amely mögött alacsony attikafal, rajta angyalok között Szent István vértanú
szobra áll. A belső tér egyhajós, csehsüveg boltozatok fedik, amelyeken Szent István
vértanú életéből vett jeleneteket festett meg A. Maulbertsch 1782-1783-ban. A főoltárkép
is Szent István vértanút ábrázolja, kétoldalt Szent István és Szent László királyok
fehér márvány szobrai állnak. A Szűz Mária-kápolnában, a sekrestyében és az oratóriumban
szintén Maulbertsch-freskók láthatók.
Esterházy-kastély: Az 1752-ben már romos vár helyén és maradványainak felhasználásával
épült, Esterházy Károly egri püspök megrendelésére 1783-1784 között. Mestere Grossmann
József volt. A késő barokk épület pincéje és földszinti falai a középkori és XVI.
századi várból származnak. A kastély U alaprajzú, egyemeletes, oromzatos közép rizalittal
és toronyszerű manzárdtetős sarok rizalitokkal. A főbejárat mögötti előcsarnokból
hatalmas lépcsőház nyílik, stukkós mennyezettel, kőbábos korláttal. A lépcsőház tágas
emeleti csarnokba vezet. A kastély keleti szárnyának végében volt a kápolna, amelynek
értékes freskói ma is láthatók. Az eredeti berendezésből a szép barokk kályhák és
kandallók maradtak meg.
A lábasház: A város egyik legjellegzetesebb épülete. Ennek a háznak az elődjében
működött 1531-1752 között a református kollégium. A ma látható egyemeletes ház a XVIII.
század második felében épült, barokk stílusban. A tér felöli homlokzatát a XIX. században
neogótikussá alakították.
A Zichy-ház: 1760 körül épült, késő barokk stílusban. Az egyemeletes, manzárdtetős
épületet a kőkonzolokon nyugvó, háromszög oromzattal záruló zárterkélyek jellemzik.
Kosáríves kapu vezet a festői udvarba.
A Korvin-ház: A XV. század végén épülhetett, késő gótikus-reneszánsz stílusban.
Az egyemeletes házat manzárdtető fedi. Mai homlokzatát a XVIII. században alakították
ki, az ablakok alatt és fölött rokokó dísz látható. Széles, kőkeretes gótikus kapuja
zárókövén a Ráskai-címer van, az ebben lévő, csőrében köves gyűrűt tartó madarat téveszthették
össze Mátyás király címerállatával, a gyűrűs hollóval, innen a ház elnevezése.
A ferences templom: A XVIII. század első felében készült el, többször tűzkár
után Esterházy Károly püspök építette újjá és bővíttette 1764-ben. 1822-ben ismét
átalakították. Az egyszerű külsejű templom oromzatos homlokzatát Szűz Mária, Szent
Ferenc és Szent Katalin szobra díszíti. Tornya a szentély északi oldala mellett emelkedik.
Az egyhajós templom belső terét fiókos dongaboltozat fedi, rajta Závory Zoltán festőművész
freskói láthatók. Szép a rokokó szószék. A sekrestyében barokk szekrény, valamint
a városról 1683-ban készült festmény található. A templomhoz kapcsolódik a volt ferences
rendház, amely 1678-1680 között épült.
A kálvária: Eredete valószínűleg a XVII. Század végére nyúlik vissza. Mai formáját
az 1740-ben kezdődő kiépítéssel nyerte, ezt a munkát a pálosok kezdtek el Esterházy
Ferenc adományából. 1746-ban készültek el a stációk a szobrokkal és a remetelak, 1767-ben
pedig maga a kálvária építmény. Az utóbbi melletti temetőkápolna a XVIII. század végén
épült. A kálváriához vezető út mellett öt stációkápolna áll, bennük színezett faszobrokkal.
A vízimalmok: Ma már nem működnek, már csak néhány régi malomépület látható,
például a Tizes-malom a Győri úton, a Bocsor-malom a Gyimóti úton pedig egykor 22
malmot hajtott a Tapolca vize. Gabonamalmokat, posztómalmokat, papírmalmokat, darálókat,
sőt a kékfestő üzemek működéséhez szükséges malmokat is.
KÖZLEKEDÉS:
Áthalad rajta a Budapest-Győr-Szombathely-Szentgotthárd vasúti fővonal és innen indul
ki a Pápa-Tatabánya valamint a Pápa-Csorna szárnyvonal. Főútvonala a 83. sz. főút.
Autóbuszjáratok a környező községekkel, közvetlen kapcsolatok Tatabányával, Veszprémmel,
Zirccel, Balatonfüreddel, Keszthellyel, Tapolcával, Budapesttel.