Bács-Kiskun megye székhelye Duna-Tisza közének legnagyobb, a két folyam közötti homokhátság középső részén fekszik.
Bács-Kiskun megye székhelye Duna-Tisza közének legnagyobb, a két folyam közötti homokhátság
középső részén fekszik.
Több évszázad óta gazdasági és kulturális központja a szélesen elhúzódó
hepe-hupás Kiskunságnak, egyike a legjellegzetesebb alföldi városoknak. Hagyományos
városképére a nagy nyílt terek és a magyaros stílusú díszes középületek a jellemzőek.
LÁTNIVALÓK:
Katona József múzeum: Szappanos Jenő tervei alapján 1924-ben egy étteremből
alakították múzeummá. Helyszűke miatt csak időszaki kiállításokat rendeznek benne.
Itt őrzik az 1971 – ben talált kunbábonyi avar fejedelmi aranyleleteket.
Kecskeméti képtár: 1902-ben kaszinónak épült a hazai szecesszió jellegzetes
stílusában. Homlokzatát színes Zsolnai kerámiák díszítik. 1983-ban kapott helyet a
képtár amelynek alapját a század elején alkotó magyar mesterek 80 képével 1911-ben
Nemes Marcell a Jánoshalmi műgyűjtő vetette meg. 1980-ban Tóth Menyhért hagyatékával
valamint Glücks Ferencnek és feleségének adományával gyarapodott.
Szent Miklós templom: A város legrégibb temploma, a XIII század második felében
gótikus stílusban épült és a XV század elején keleti irányban meghosszabbították.
Ekkor épült meg oldalhajója a Szent Anna kápolna is. Copf ízlést mutat 1799-ben emelt
tornya.
Romkert: 1974-ben alakították ki, Mayer Antal a főtér XVIII századi szintjével
azonosra tervezte. 1777-ig itt volt a templom körül a temető, 1698-ban ide épült a
Szent Mihály kápolna de 1796-ban szélvihar rombolta le.
Latabár Kálmán szülőháza: A népszerű komikus 3-éves koráig 1902-1905-ig élt
itt.
Katona József síremléke: Az írónak immár harmadik sírhelye. Ide a temető megnyitásakor
1963-ban hozták át hamvait a Szentháromság-temetőből.
Szoborsétány: a parkban lévő szoborsétányon sorakoznak a város jeleseinek mellszobrai.
Templom és rendház: Mayerhoffer András tervei szerint 1730-ban épült föl barokk stílusban.
Homlokzati tornya Peithmüller József tervei szerint 1765 - ben készült el. A homlokzati
szobrai Conti Lipót Antal alkotásai. A főoltárt és a szószéket 1747-ben a rend privigyei
templomából hozták át. A Szentháromságot ábrázoló oltárképét Christoph Tautsch osztrák
jezsuita festő alkotta. A szentéj alatti altemplom 1735-ben készült.
KÖZLEKEDÉS:
Kecskemét vasúti csomópont. Kecskeméten halad át az 5 sz. főút. Innen ágazik ki a
Nagykőrős, Cegléd felé haladó 441 sz., a Tiszaugon át a Tiszántúllal összekötő 44
sz., és a Dunaföldváron át a Dunántúl vezető 52 sz. műút, valamint a Bajára vezető
54 sz. főút. Autóbusz-közlekedés a környező városokkal, községekkel közvetlen járatok
Budapestről, Szegedről, Makóról, Orosházáról, Szentesről, nemzetközi járat Szabadkára,
Újvidékre.